Hogy is nézett ki eddig?

A Katás adózás a gyakorlatban úgy néz ki, hogy egy évben 12 millió forintot számlázhatsz ki törvényesen úgy, hogy nincs rajta áfa. Ez azt jelenti, hogy havi 1 millió forintos bevételig mindössze havi 50.000ft-ot vagy főállás mellett havi 25.000ft-ot kell adó gyanánt befizetni. Beláthatjuk, hogy ez egy egész jó adózási forma ahhoz képest, hogy alkalmazottként a bruttó fizetésünk kb. 40%-a megy az államnak.

Mi változik jövőre?

A fent leírtakból semmi. Olyan kiegészítések jöttek, hogy ha 3 millió forintnál többet számlázol be katásként EGY vállalkozásnak, akkor a 3 millió forint feletti rész után 40% a plusz adó, amit a számlát befogadó fizet, ha belföldi. Ha külföldi vállalkozásnak számláz be a katás 3 millió forint felett, akkor a katás fizeti a plusz 40%-ot.

Kivételt képez ezalól ha állami szervezetnek számláz be a katás vállalkozó, akkor nincs plusz 40%. (Ezt nem is részletezem, mindenkinek biztosan megvan erről a maga gondolata.)

Mit is jelent ez pontosan?

Szóval a fenti változás azt jelenti, hogy ha vállalkozóként van egy cég akivel üzleti kapcsolatban állsz, akkor adómentesen csak 3 millió forintot számlázhatsz ki neki egy évben.  Tehát ha monjuk havi szinten állítassz ki számlákat EGY cégnek akkor az nem lehet több mint havi 250.000ft. Vagy ha ezt meghaladja, akkor az ezt meghaladó rész után 40%-ot még pluszban kell fizetni a megbízást adó cégnek az állam felé. Próbáltam a lehető legmegérthetőbben leírni.

Miért csinálták ezt? És miért akkora baj ez?

Fontos megjegyezni, hogy az állam azért hozta létre a Katás adózási formát, hogy ezzel támogassa a kezdő vállalkozásokat, a lehető legkisseb adóterhet róva rájuk. Ezzel ,,kifehéredett” sok meglévő vállalkozás adóbevallása (hiszen már nem érte meg adót csalni) és motiválva lettek az embereket az új vállalkozások indítására. 

De ugye nem telt sok időbe mire a leleményes Magyar ember megtalálta a kiskaput ebben az adózási formában. A mikro, kis- és középvállalkozások rájöttek arra, hogy ha egy jól fizetett alkalmazottjukat egyéni vállalkozóként foglalkoztatják inkább, akkor sokkal kevesebb adót kell utánuk fizetni. Ezt hívja az adóhatóság bujtatott munkaviszonynak és ezt üldözik mióta megjelent a Kata adózási forma. 

Egy valós példa, hogy szemléltessem. Van egy barátom (legyen mondjuk Béla) aki programozóként dolgozik. Béla jó munkaerő, sokat tesz a cégért ezért jogosan minden évben tárgyal a fönőkével a fizetésemeléséért. Az egyik évben a főnöke azt mondja neki, úgy tud fizetésemelést adni, ha kiváltja az egyéni vállalkozói igazolványt és mostantól minden hónapban kiszámláz neki egy a fizetésének megfelelő összeget. Ezenkívűl nem változik semmi. Ugyanúgy kell bejárnia dolgozi  és ugyanazt fogja csinálni. Persze, hogy Béla belemegy. Ez egy win-win helyzet:

Ugye a főnöknek tiszta haszon, mert kevesebb az adminisztráció mellett kevesebbet kell fizetnie. Tegyük fel Béla eddig keresett 600 ezer ft-ot az a főnőkének 1 millió forint kiadást jelentett eddig, így viszont adhat 800 ezer forintot amiből Bélának csak 50.000 ft-ot kell leadóznia. Tehát 150eft plusz Bélának és 200eft költségcsökkentés a főnökének. 

És ezért szigorított a NAV

Persze az előbb leírtak nem tetszettek az adóhatóságnak, hiszen egyrészt reneteg adóbevételtől estek így el, másrészt viszont nem ezért hozták létre ezt az adózási formát. Azokat akarják jutalmazni akik valódi vállalkozói pályára lépnek és nem a bujtatott alkalmazotti létet. Ezért húzták meg az évi 3 millió forintos határt, hogy a cégek ne adhassanak havi egymillió forintos jövedelmet adómentesen. Persze ez felett is lehet számlát kiadni csak ott egy 40%-os adóteher fogja sújtani a foglalkoztató céget. Azt, hogy ez fair vagy nem fair azt a leírtak alapján mindenki döntse el maga, de a lényeg, hogy ez a szigorítás ezt a célt hivatott szolgálni. 

Most már értem, de engem ez hogyan érint?

Nos már lehet, hogy látod, de azért én is leírom. Ha webshop-ot indítassz szinte kizárt dolog, hogy érintsenek téged a szigorítások. Abban a teljesen valószínűtlen esetben, ha a webshopodból egy cég rendel havi szinten több mint 250 ezer forintért akkor érint téged a szigorítás. És ezesetben is a megrendelő céget terheli a plusz 40%. (Kivétel ez alól a küldföldi cég) 

Szóval nem kell attól tartani, hogy most már nem lehet webshopot indítani. Nem maradtál le róla. Sőt… Az online értékesítés piaca egyre nő. Ha a koronavírus okozta gazdasági helyzet miatt aggódsz akkor megnyugtatlak, csak erősítette az ecommerce (online vásárlás) piacát a válság, hiszen az emberek nem tudtak elmenni vásárolni, így azok is rendeltek az internetről akik eddig ódzkodtak tőle. Most már látják, hogy nem ördögtől való dolog és ezután is könnyebben vásárolnak majd az interneten. 

Ha nekem nem hiszel, nézzük egy statisztikát

A Shoprenter idén is piackutatást végzett a magyarországi webáruházak körében, vizsgálva működésüket, eredményeiket. A felmérés keretein belül 644 webáruház tulajdonos válaszolt, így az eredmények már hasznos, számottevő információkat szolgáltatnak az iparág alakulásáról. 

A megkérdezett webáruházak 73%-a könyvelhetett el forgalomnövekedést az elmúlt évben, 6%-uknál pedig forgalomcsökkenés következett be. Ebből látható, hogy javarészt jól jártak a webáruházak az elmúlt időszakban. 

A megkérdezett webáruházak 85%-a kizárólag hazai piacon értékesít, míg 15%-uk nemzetközi vizekre is evezett az értékesítésben. Ebből látható, hogy nem külföldi, hanem itthoni webshopoknak, a hazai környezetben is pozitívan csapódott le a válság.

Az egy vásárlásra jutó költés (kosárérték) azt mutatja meg, hogy átlagosan egy vásárlás alkalmával mekkora összegben vásárolnak a vevők. Ennek összege 23.712 Ft, amely 2.439 Ft-tal lett magasabb, mint az előző évben. 

Remélem ezzel ti is látjátok, hogy ha valaki ügyesen vág bele és folyamatosan dolgozik a webáruházán akkor nem lehetetlen egy eleinte tisztességes mellékjövedelem, majd később egy főállás kiváltását elősegítő webshop üzemeltetése.